VLM Header VLM Webshop Viva la Musical! - Fedezd fel!
SNI FB TW YT

A BUDAPESTI OPERETTSZÍNHÁZBAN JUBILÁLT A CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ

Egy évszázaddal az ősbemutató után nagyszabású gálával ünnepelték a Nagymező utcai teátrumban Kálmán Imre örökérvényű művét.

Pontosan 100 évvel ezelőtt, 1915. november 17-én mutatták be a bécsi Johann Strauss Theaterben Kálmán Imre A Csárdáskirálynő című darabját, amely minden idők legismertebb és legkedveltebb operettje lett. A világhírű alkotás századik születésnapját nagyszabású gálával ünnepelte a Budapesti Operettszínház, melyen részt vett Kálmán Yvonne, a zeneszerző lánya, a család más tagjai, Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, valamint a magyar a színházi, zenei és politikai élet jeles képviselői.

A jeles alkalomra rendkívül színes műsort állított össze a teátrum. A színház szólistái hazai és külföldi társulatok vendégművészei és korábbi Csárdáskirálynő-szereplők közreműködésével adtak elő részleteket a darabból. Nagy sikert aratott a Ma önről álmodtam Nyári Zoltán, illetve Az asszony összetör Kállay Bori és Faragó András előadásában. Kalocsai Zsuzsa, Mikó István és Forgács Péter Sánta Ferenc és zenekara kíséretével előadott Hajmási Pétere szintén az este egyik fénypontja volt. Kétnyelvű duettet (Emlékszel még) adott elő Dolhai Attila és a szentpétervári Okszana Krupnova, valamint Dancs Annamari és a Kijevből érkezett Igor Levenets (Mint szerelmes fecskepár). Volt, hogy egyszerre három nyelven szólalt meg Szilvia belépője Fischl Mónika, Frankó Tünde és Oxana Krupnova tolmácsolásában, Molnár Piroska pedig a Jajj Mamát a saját maga által írt szöveggel énekelte. A Te rongyos élet című dalt három generáció együtt adta elő, Lehoczky Zsuzsa és Bodrogi Gyula, Vásári Mónika és Csere László, valamint Kerényi Miklós Máté és Dancs Annamari, akik modern baseballsapkás-miniszoknyás jelmezt viseltek, kifejezve, hogy az operett örökérvényű és minden korosztályt megszólít. A második felvonás fináléját olyan színészek előadásban láthatta a közönség, mint például Hámori Ildikó, Sáfár Mónika, Homonnay Zsolt és Faragó András, akik bár mindannyian alakították már ezeket a szerepeket, de így együtt még sohasem játszottak.

A gálaműsorban szerepet kaptak az Operettszínház legifjabb generációjának ígéretes tehetségei, Barkóczi Sándor, Kocsis Dénes és Laki Péter is, az est végén pedig színpadra kísértek mindenkit, aki a vendégek közül valaha szerepelt a darabban. Őket a színház musical tagozatának képviseletében Angler Balázs, Bálint Ádám, Janza Kata, Gömöri András Máté, Nádasi Veronika, Németh Attila, Szabó P. Szilveszter, Szinetár Dóra, Vágó Bernadett és Vágó Zsuzsi Kálmán Imre Művészhimuszával köszöntötte. A produkciókban közreműködött az Operettszínház ének-, balett- és zenekara, Makláry László, Bolba Tamás és Balassa Krisztián vezényletével. A két műsorvezető, Peller Anna és Homonnay Zsolt sok érdekességet árult el a műről. A zenés betéteket ünnepi beszédek és videóbejátszások tarkították: korabeli plakátok, fotók, filmrészletek a premierről és a későbbi hazai és külföldi feldolgozásokról. Végül a mai Csárdáskirálynő ikonikus szereplői, Oszvald Marika, Peller Károly, Szendy Szilvi, Szabó Dávid, Vadász Zsolt és Lukács Anita videóüzenete jelent meg a kivetítőn. A művészek az arab világban népszerűsítik a művet, így nem lehettek ott a jeles napon.

A jókedv és csillogás mellett az este komoly kérdéseket és megható pillanatokat is tartogatott. Szinetár Miklós, a legendás 1954-es előadás rendezője, az akkori nehézségekről mesélt, amelyekkel fiatal kora és a korszellem miatt találta szembe magát. Az operett jelene és jövője is szóba került: "Az operett nem egy olyan műfaj, ahol mindenki este héttől tízig vidám és boldog (...), hanem egy nagyon komoly színházi műfaj, amiben van szomorúság és van dráma is". Végül megállapította, hogy mivel az operettet több száz éve temetik, még sok száz évig biztosan élni fog.

Kerényi Miklós Gábor művészeti vezető az operettjátszás sokszínűségéről beszélt, melynek szerinte igen erőteljes jövője van, és bár napjainkban már nem születnek új művek, az operett mégis él. Ugyanakkor a hagyományőrzés mellett folyamatosan meg is kell újulnia. Kiemelte a műfaj fontosságát a mai, sokszor nehéz, szomorú világban: "Az operett a szerelemről szól. És arról a lehetőségről, hogy lehetünk boldogok, valami kevés boldogság is juthat nekünk." A magyar operett titka pedig abban rejlik, hogy csak mi tudunk ilyen szélsőségesen örülni, sírni és nevetni önmagunkon."

Lőrinczy György főigazgató A Csárdáskirálynő hazai és külföldi diadalmenetét ismertetve felsorolta az állomásokat, ahol csak idén hatalmas sikerrel vendégeskedett a mű. Majd a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent cikkből idézett a százéves darab, a műfaj és az egész színház méltó elismeréseként: "A jó operettnek ma a világon egy címe van: Budapest, Nagymező utca 17.”

A nagyszabású Csárdáskirálynő 100 gála nem csak a jubiláló Kálmán-klasszikus, hanem a magyar operett ünnepe is volt, ami a színház és a szerelem győzelmét hirdette mindenek felett.

Polauf Eszter