VLM Header VLM Webshop Viva la Musical! - Fedezd fel!
SNI FB TW YT

A NYOMORULTAK PAPÍRON ÉS DESZKÁN

Színdarab, film, rajzfilm, musical - bármilyen formában is dolgozták fel Victor Hugo regényét, a siker garantált. De vajon a műfaji feltételek hogyan befolyásolják az eredeti történet megjelenítését a zenés színpadon?

A nyomorultak magával ragadó történet a szeretet megváltó erejéről, szolidaritásról, önfeláldozásról és az újrakezdés nehézségeiről, mely feltárja a 19. század első felének társadalmi, jogi, erkölcsi problémáit, valamint az értelmiség gondolatait meghatározó filozófiai irányzatokat. Maga a cselekmény Franciaországban játszódik I. Lajos Fülöp francia király uralma és az 1832-es párizsi felkelés alatt, de az események során felmerülő nehézségek túlmutatnak az országhatáron, és teljes korképet adnak. Ugyanakkor műben felvázolt társadalmi jelenségek korunkhoz közelebb hozva sem veszítenek létjogosultságukból, ahogy az például Jean-Paul Belmondo 1995-ös azonos című filmjéből kiderült.

A több mint ezer oldalas művet nem teljes részletességében éneklik el a musicalben, néhány apróbb szálat kihagytak, amelyek hiánya természetesen nem csökkenti a mű értékét és fő üzenetét. Mint minden adaptációnál, a szerzők arra törekedtek, hogy a mű pontos mondanivalóját, cselekményvezetését megőrizzék, ugyanakkor a musical műfaji sajátosságainak megfelelő darabot alkossanak, amely a színházi közönség tetszését is elnyeri.

Ezek alapján a két fő szálat emeltek ki a regény cselekményéből, és a további jelenetek szorosan ehhez kapcsolódnak. Az egyik vonal Jean Valjean, a szökött fegyenc életútját mutatja be, a másik fő cselekmény pedig az 1832-es párizsi felkelés barikádharcaira fókuszál, ezzel állítva örök emléket az elesett ifjaknak.

Az első kiadás borítója (forrás: Getty Images)A regényt és a musicalt egyaránt jól ismerő nézők észrevehetnek az előadásban néhány változtatást a regényhez képest. Mindjárt a darab kezdetekor feltűnhet, hogy a produkció 1815-ben kezdődik, így kihagyja a bemutatását annak a 20 évnek, amíg Jean Valjean gályarabságban volt és ahonnan többször is megpróbált elszökni. Ez a regény kezdetének időpontjától, 1795-től 1815-ig tartó periódus a műfajnak megfelelően dalban jelenik meg. A darabból továbbá részben kimaradt 5 év abból az időszakból, mialatt Jean Valjean kemény munkával tisztes vagyonra tesz szert, és Monsieur Madeleine néven polgármester lesz. Az idő múlását a helyszínnel együtt csak a díszleten megjelenő kiírás jelzi.

Az időbeli ugrások mellett néhány kisebb történés is kimaradt a musicalből, amelyek nem kapcsolódnak szorosan a főszereplőkhöz, illetve a történet alakulásához. Emellett vannak a darabnak olyan jelenetei, amelyek jelentőségük miatt nem kihagyhatók, de máshogy jelenik meg a színpadon, mint ahogy az a regényben olvasható. A törvény elől folyamatosan bujkáló Madeleine felfedi kilétét az őt felismerő rendőrfelügyelő, Javert előtt, de a felügyelő nem tudja letartóztatni: a volt gályarab a musicalben leüti Javert-t és elmenekül. A regényben viszont a tárgyalóteremben a bírák előtt lép elő Jean Valjean, akit még aznap este be is börtönöznek. A változtatásnak több oka is van, az egyik legfőbbnek az tűnik, hogy ebben a jelenetben már megmutatható a Javert-t hajtó vágy, hogy halálra ítéltesse Jean Valjeant, illetve a két erős jellem együtt a színpadon sokkal kifejezőbb erejű, mint egy zsúfolt tárgyalótermi színpadkép. Ehhez a történeti szálhoz kapcsolódóan ezek után kimarad Jean Valjean újabb szökésének a bemutatása is.

Fantine halála után Jean Valjean elmegy a kis Cosette-ért, akinek szomorú gyermekkorát részletesen bemutatta Victor Hugo a regényben. A darabban ezzel szemben itt is kiírással jelzik az idő múlását, és Cosette a következő jelentben már ifjú hölgyként jelenik meg.

A történet mellett a szerkezet, a darab felépítése is részben eltér a regényétől. A Thénardier házaspár kocsmája az előadás menetében később jelenik meg, mint a regényben, természetesen ez a változtatás nem befolyásolja a történet alakulását, sőt még érthetőbbé teszi a néző számára a szereplők közötti kapcsolatokat.

Illusztráció a könyvbőlAz eddigi eltérések mellett, érthető módon, a több mint ezer oldalas műből nem csak történések, de mellékszereplők és a hozzájuk kapcsolódó részek is kimaradnak. Ilyen például Mariusnak, Cosette szerelmének a háttértörténete. A regény részletesen bemutatja a nagyapa és az apa közötti konfliktust és annak okát, hogy miért az előbbi nevelte fel unokáját.

Továbbá Mariushoz kapcsolódóan is észrevehető egy kisebb szerkezeti változtatás. A könyvben, miután Jean Valjean megvallja múltját, a fiú elhidegül tőle, magára hagyja az öregembert, és csak akkor tér vissza hozzá, mikor megtudja, hogy a forradalom idején a volt gályarab mentette meg az életét. Ezzel szemben a darabban - sokkal szimpatikusabb módon - Marius az első perctől fogva elfogadja Jean Valjean tettét és múltját.

Ugyanakkor a Thenardier házaspár lánya, Eponine sokkal hangsúlyosabban jelenik meg a musicalben, egyrészt a viszonzatlan szerelem által hajtott, rendkívül szenvedélyes karaktere és a Valjeanhoz hasonló önfeláldozása okán, másrészt mivel hozzá fűződik kettő a darab legikonikusabb dalai közül, a Senkim már és a Csak néhány csepp eső.

Az előadásban bemutatott forradalmi jelenetek, az ifjúság elégedetlenségét megéneklő dalok hűen követik a regényt. Ezt mutatja az is, ahogy a felkelésben meghatározó szerepet játszó, ugyanakkor a regény fő történeti szálához nem kapcsolódó mellékszereplő, a kis Gavroche, a színpadi jelenetekben a középpontba kerül. Az író vele állít emléket a tiszta és romlatlan ifjaknak, akik életüket vesztették a barikádokon.

A felsorolt eltérések, akár az idővezetéshez, akár a történethez, vagy mellékszereplőkhöz kapcsolódnak, mutatják, hogy az eredeti mű nem veszített értékéből. Mi több, a regényben hosszan elemzett és kibontott érzelmek, lelki változások még érzékletesebbé válnak a musical gyönyörű zenéjének és szövegeinek köszönhetően.

Fekete Tímea

Kapcsolódó tartalmak