VLM Header VLM Webshop Viva la Musical! - Fedezd fel!
SNI FB TW YT

ÍGY LETT VILÁGSIKER A NYOMORULTAK - 3. RÉSZ

Bemutatók világszerte

A West End után a következő állomás természetesen Amerika volt. A Broadwayn debütáló musical esetén szokás valamelyik vidéki nagyvárosban előbemutatót (pre-Broadway tryout) tartani, melynek során kipróbálják, hogy az előadás hogy működik közönség előtt.

A Londonból áthozott előadások esetén elég ritka, hogy Amerikában előbemutatót is tartanak. A nyomorultak esetében mégis ez történt: 1986 decemberétől két hónapon át a washingtoni Kennedy Centerben próbálták ki a darabot. A show apróbb változtatásokon esett át, amit Boublil így magyarázott: „Az Amerikába való átvitel további módosításokra ösztönzött. Arra használjuk ezt a lehetőséget, hogy újragondoljuk és tökéletesítsük a darabot, hogy átírjunk néhány részletet, amit valószínűleg senki más nem fog látni. Ezek olyan dolgok, amikre Londonban nem jutott idő, most pedig lehetőségünk van kijavítani őket. Boldoggá tesz minket, ha ezúttal jobban csináljuk. Szeretnénk, ha ez lenne a végleges változat.

A Broadwayn 1987. március 12-én mutatták be a musicalt. A londoni szereplők közül Colm Wilkinson (Valjean) és Frances Ruffelle (Eponine) jött át New Yorkba, rajtuk kívül többek között Terrence Mann (Javert), Randy Graff (Fantine), Judy Kuhn (Cosette) és David Bryan (Marius) lépett színpadra a Broadway-premieren. Az előadás New Yorkban sokkal jobb kritikákat kapott, az évad végi Tony-gálán pedig a szakma is kifejezte elismerését a produkció iránt 12 jelölés, majd 8 díj formájában. A nyomorultak szinte az összes szerzői és kreatív kategóriában diadalmaskodott (legjobb zene, szövegkönyv, rendezés, díszlet, világítás), a színészek közül pedig a mellékszereplőket díjazták (Frances Ruffelle, Michael Maguire). Az est végén a “díjak díját“, a legjobb musicalért járó Tony-t is A nyomorultak vihette haza.

Lea Salonga - Senkim már ( 10. évfordulós koncert)

Az eredeti produkció 2003 márciusában került le a műsorról a Broadwayn. Ezt követően még két alkalommal, 2006-ban és 2014-ben mutatták be a musicalek otthonában. A szereposztásra mindegyik produkciónál nagy hangsúlyt fektettek, hiszen olyan színészek bújtak a karakterek bőrébe, mint Norm Lewis (Javert), Daphne Rubin-Vega (Fantine), Lea Salonga (Fantine), John Owen-Jones (Valjean) vagy Ramin Karimloo (Valjean).

A Mackintosh-féle receptnek megfelelően a Broadway-premier után elindult az amerikai turné is, melynek keretében az eredeti produkcióéval megegyező rendezésben és látványvilággal vitték körbe a vidéki nagyvárosokban az előadást. A darab népszerűségét mutatja, hogy egyszerre három turnézó társulat is járta az országot ebben az időben. A 2003-as Broadway-búcsú után a harmadik turné (a “Marius Company”) még három évig játszotta a musicalt. (Ez volt az egyik leghosszabban futó turné az amerikai színház történetében. 1988 novemberétől 2006 júliusáig volt úton. Ennek az előadásnak a díszleteit és jelmezeit használták a 2006-os Broadway-felújításban, azaz tulajdonképpen egy turnézó előadás tért vissza ekkor New Yorkba.)

Ugyan nem hagyományos előadás, de mindenképp mérföldkő A nyomorultak történetében a világpremier 10. illetve 25. évfordulóját ünneplő nagyszabású londoni koncert. Mindkét eseményen sztárszereposztással került színre a musical, és hogy a Londontól távol élő rajongók is részesei lehessenek az ünneplésnek, a koncerteket később dvd-n i kiadták. A 10. évfordulós “Dream Cast” koncerten Colm Wilkinson (Valjean), Philip Quast (Javert), Ruthie Henshall (Fantine), Jenny Galloway (Madame Thénardier), Alun Armstrong (Thénardier), Michael Maguire (Enjolras), Michael Ball (Marius), Judy Kuhn (Cosette) és Lea Salonga (Eponine) működött közre. Az előadás emlékezetes pillanata volt, mikor tizenhét különböző nemzetiségű Jean Valjean énekelte a Finálét (Do You Hear the People Sing?) a saját nyelvén. Magyarországot Vikidál Gyula képviselte.

10. évforduló: 17 különböző nemzetiségű Valjean énekli a Finálét

A 25. évforduló alkalmából az O2 arénában megrendezett koncerten Alfie Boe (Valjean), Norm Lewis (Javert), Lea Salonga (Fantine), Nick Jonas (Marius), Katie Hall (Cosette), Jenny Galloway (Madame Thénardier), Ramin Karimloo (Enjolras), Samantha Barks (Eponine) és Matt Lucas (Thénardier) énekelte a musical dalait. Az eseményen a londoni show, az angol turné és az 1985-ös eredeti előadás szereplőgárdája is fellépett, így összesen háromszáz művész állt egyszerre az aréna színpadán. Mindkét ünnepi koncertet Ken Cashwell rendezte, aki az eredeti londoni produkcióban is szerepelt.

A nyomorultakat eddig 42 országban, 21 nyelven mutatták be. Érdekesség, hogy francia nyelvre csak 1991-ben fordították vissza a végleges változatot, mégpedig a kanadai közönség számára. Csak ezt követően, az 1991-es év végén debütált a musical eredeti otthonában, Párizsban.

2000-ben elkészült az iskolai bemutatókra szánt “School Edition” is. Ez egy három felvonásos, rövidített változata az eredeti műnek, melyben csak 19 év alatti amatőr színészek szerepelhetnek. A School Edition 2001 novemberében egy pennsylvaniai gimnáziumban debütált. Cameron Mackintosh is megnézte az előadást, és elismerően nyilatkozott róla. Azóta világszerte több száz iskola vette meg a jogokat, hogy az iskolai színjátszókörökben is előadhassák Schönberg és Boublil klasszikusát.

2. rész - Cameron Mackintosh színre lép, avagy hogy lett brit musical A nyomorultak

Kapcsolódó tartalmak