VLM Header VLM Webshop Viva la Musical! - Fedezd fel!
SNI FB TW YT

SZERELMÜNK, SHAKESPEARE FESZTIVÁL A MADÁCH SZÍNHÁZBAN

Nagyszabású összművészeti eseménysorozatot szervez a Madách Színház 2017. június 9-től július 16-ig. A színház különböző helyszíneire tervezett programok a Szerelmes Shakespeare című romantikus komédia köré épülnek, melyet a fesztivál megnyitójaként láthat először a közönség.

Az alkotók egyik fő célja, a szerző halála után 400 évvel is bebizonyítani, hogy „Színház az egész világ…”. Ahogyan Szirtes Tamás a fesztivál február 2-i sajtótájékoztatóján fogalmazott: „Shakespeare túlélt mindent. Túlélte a vele való kísérletezéseket, az évszázadokat, aktuálisabb és jelentősebb, mint valaha.” A sajtótájékoztató meghívottai között szerepelt többek között Bálint András, Bárdos András, dr. Takács Ferenc, Hajdu István, Hegedűs D. Géza, Jordán Tamás, Kerényi Imre, Kocsák Tibor, László Zsolt, Magyar Attila, Nádasdy Ádám, Stohl András, Szabó T. Anna, Szikora János, Tihanyi Ákos és Zsámbéki Gábor, akik a fesztivál programjaiban is részt vállalnak.

A tervek szerint a nyári rendezvény a színház, zene, tánc és a képzőművészet együttes erejével igyekszik sokrétű képet adni a világ színjátszásában, illetve a magyar színművészetben is jelentős szerepet betöltő szerző, William Shakespeare munkásságáról. Szirtes Tamás, a Madách Színház igazgatója, a fesztivál ötletgazdája és szervezője szerint a tervezett előadások nagy lehetőséget nyújtanak a színházat művelők számára is, hogy szenvedélyesen beszéljenek arról a helyről, amit az életükben Shakespeare betölt.

A rendezvény előadói között lesznek színészek, rendezők, költők, zenészek, táncművészek, irodalomtörténészek, műfordítók, egyetemi hallgatók, az alternatív színház képviselői és Shakespeare-tudósok is. A fesztivál programjaira jegyet váltani 2017. február 10-én 10.00 órától lehet a színház jegypénztárában. Az online jegyértékesítés február 11-én délben kezdődik.

 

PROGRAMOK

 

„Legendás színészek – legendás szerepek” – Fotókiállítás
Shakespeare a Madách Színházban 1962-1988 között

2017. június 9-én kiállítás nyílik a Tolnay Szalon kiállítótermében Keleti Évafotóiból, amelyeket a Madách Színház legendás Shakespeare- előadásairól készített.

A Madách Színház évtizedeken át Budapest vezető prózai színháza volt. Ádám Ottó, Vámos László, Kerényi Imre, Szirtes Tamás rendezői teljesítményei és csodálatos színészek alakításai jelentették a ’60-70-80-as évek Madách Színházát. Gábor Miklós és Huszti Péter Hamlet-je, Bessenyei Ferenc Othello-ja, Huszti Péter Jago-ja és Lear-je, vagy Sztankay István, Schütz Ila, Gyabronka József a Lóvátett lovagokban, és még sok jeles művész alakításai, művészi pályák fénypontjai.

A tárlat tisztelgés az alkotók és Shakespeare zsenije előtt.

A kiállítás 2017. június 9.- július 16. között tekinthető meg,


Az én Shakespeare-em 

Mit jelent nekünk Shakespeare? A csoda, a mérce, az örök kihívás. Mióta színház szól magyar nyelven, nem élhetünk nélküle. Varázslatos drámák írója és minden idők talán legnagyszerűbb színházcsinálója. Nagy művész és sikeres üzletember.

Neves színházművészek, műfordítók és gondolkodók mesélnek saját Shakespeare-jükről csak egy-egy estén: Bocsárdi László, Cserhalmi György, Gálffi László, Hegedűs D. Géza, Kállay Géza, Kerényi Imre, László Zsolt, Nádasdy Ádám, Stohl András, Szikora János, Szirtes Tamás, Takács Ferenc, Zsámbéki Gábor és Zsótér Sándor. A Tolnay Szalonban zajló beszélgetéseket Bálint András, Bárdos András,

Krizsó Szilvia és Veiszer Alinda vezeti.

A beszélgetéseket követően egy-egy világhírű Shakespeare-film kerül vetítésre.

Időpontok: június 14., 15., 16., 17., 19., 20., 21., 22., 25., 28., 29. július 4., 5., 6.

Helyszín: Tolnay Szalon


Június 14. – Nádasdy Ádám

Nyelvészprofesszor, költő, műfordító, nagyritkán magyarnóta énekes, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. Műfordítóként Shakespeare mellett fordított többek között G. B. Shaw-t, Oscar Wilde-ot és Dante Isteni Színjátékát. Több verseskötete jelent meg, a legújabb ("Nyírj a hajamba") 2017 februárjában. A Magyar Narancsban Modern Talking címmel nyelvi ismeretterjesztő cikksorozatot írt. Shakespeare-fordításait jelenleg is több magyar nyelvű színház játssza.

„Szeretem, ha a néző egy Shakespeare-darab közben, a színházban ülve érzi, hogy az most egy Shakespeare-darab. Persze az is fontos, hogy átjöjjön, hogy mit akarnak a szereplők, hogy mikor komikus, fanyar vagy ironikus a szöveg, ahhoz meg - hiába minden - mai nyelv kell.” (N. Á.)

A műfordítás valahogy romlékonyabb anyagból van, mint az eredeti – idézi Somlyó Györgyöt egy nyilatkozatában. Erről a romlékony anyagról és változatairól mesél nekünk: Shakespeare fordítás történet a Lear példáján.

Film: Peter Brook: Hamlet (2001)

 

Június 15. – Kállay Géza

Irodalomtörténész, nyelvész, nyelvfilozófus, 

író, az ELTE Angol-Amerikai Intézetének professzora, a Kaliforniai Egyetem volt vendég-oktatója, Shakespeare korának, színházának és műveinek kutatója és tanára.

Korábban az ELTE Angol-Amerikai Intézetének igazgatója volt, jelenleg az ELTE Irodalom-tudományi Doktori Iskola Tanácsának tagja. 1996 óta a Liget Irodalmi Műhely munkatársa; a Liget folyóiratban közel száz cikket publikált, és 11 könyve jelent már meg a Műhely gondozásában.

Legutóbbi hosszabb munkája Shakespeare Macbethjének fordítása jegyzetekkel.

Előadásának címe: Shakespeare és az Idegen: a zsidó, a mór és a vadember

„Ha Shakespeare munkásságát a korabeli mércével mérjük, minden jel arra mutat, hogy nem mindenki fölé magasodó szerzőről van szó. Inkább arról, hogy Shakespeare remekül beleillett a csapatába; egy volt a nagyon jók között.” (K. G.)

Film: Peter Greenaway: Prospero könyvei (1991)

 

Június 16. – Kerényi Imre

Rendező, színigazgató, egyetemi tanár, politikus, publicista. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után a Madách Színházhoz szerződött. Néhány év szolnoki színigazgatás után a Nemzeti Színház tagja, majd visszatért a Madách Színházba, amelynek másfél évtizedig igazgató-művészeti vezetője volt.

1968-tól tanít a Színház- és Filmművészeti Főiskolán / Egyetemen. Shakespeare egész pálya-futásán végigkíséri rendezőként éppúgy, mint tanárként. Máig emlékezetesek a Várszínház királydráma-ciklusának produkciói, illetve ezek 

előjátékaként a János király Dürrenmatt-féle átiratának főiskolai vizsgaelőadása, ami ugyancsak a Várszínház repertoárjára került.

„Ezért az V. Henrik számunkra a Jan Kott-i értelmezés felől közelíthető meg: 
a hatalom »nagymechanizmusáról« szól. A hatalomért való marakodás modellje teátrumban játszódik. Ezért kell teátrális eszközökkel megvalósítani. Ez indokolja az előadás stílusát.” (K. I.)

Film: K. Branagh: V. Henrik (1989)

 

Június 17. – Cserhalmi György

Színész, rendező, a Nemzet Színésze. Pályája első felében több vidéki színházban játszott. A Katona József Színház, majd az Új Színház alapító tagja. 2010-ben Székesfehérvárra, a Vörösmarty Színházba szerződött. Több mint kétszáz filmben játszott. A Színházi adattárban 14 Shakespeare-bemutatónál találjuk a nevét. Két – a színházi legendáriumban máig élő – Hamlet címszereplője. A Sándor János által rendezett produkcióban (Debrecen, 1976.) látványosan szakított az általa „lefúrt lábú színészetnek” nevezett játékstílussal. A második, a Bódy–Szikora páros rendezte győri előadás (1981.). Ő játszotta a Katona József Színház Székely Gábor rendezte Coriolanusának címszerepét.

„Shakespeare furcsa szerző volt. Petőfi azt mondta róla, hogy ő a Teremtés fele. Én meg, mint színész eltáthatom a szám, és az jön belőle, amit megírt. Hazudós szerző. […] Minden sorában ott érzem a nagy ravaszt. Tévedhetetlen életösztön mozgatta, és engem is megtanít, hogyan kell gondolkodni a világban.” (Cs. Gy.)

Film: L. Olivier: Hamlet (1948)

 

Június 19. – Hegedűs D. Géza

Színész, rendező, egyetemi docens, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektorhelyettese.

1975-től tagja a Vígszínháznak, ez a színház, ez a társulat színészi otthona. Itt játszotta Buckingham herceget a III. Richárdban, Prosperót A viharban, Kentet a Lear királyban és Julius Caesart is. Ez utóbbiért 2013-ban övé lett az év legjobb Shakespeare-alakításáért járó Gábor Miklós-díj.

Címszereplő diákjai Athéni Timon előadásában, és három szerepet játszik a Nemzeti Színház III. Richárdjában, amelyet tanítványa, ifj. Vidnyánszky Attila rendezett. Nemcsak színész, de – néha úgy tűnik – aggályosan pontos és figyelmes filológus és dramaturg is. Ki venné észre akár nézőként, akár olvasóként, hogy Julius Caesar esetére a Hamletben kétszer is hivatkoznak?

„Ezek a művek a humanitás létformáinak gazdagságát rejtik magukban. Olyan élmény számomra Shakespeare-rel foglalkozni, mintha kortárs szerzőről lenne szó. Valami olyasmit képes megragadni, ami nem süllyed bele a hétköznapiságba, hanem sokkal alapvetőbb emberi kérdéseket vet föl.” (H. D. G.)

Film: J. L. Mankiewicz: Julius Caesar (1953)

 

Június 20. – Zsótér Sándor

Rendező, színész, végzettsége szerint dramaturg, a Színház- és Filmművészeti Egyetem docense. Első Shakespeare-rendezése a Titus Andronicus (1991) volt, a második (átirat a Lamb testvérek meséje alapján) a Zalaszentivánéji álom, 1993-ban.

Ahogy azóta sok dráma színpadra állításakor, e kísérletező kedvű előadásban is merész szabadsággal kezelte a szöveget, alakította át és értelmezte az eredeti művet. 1993 óta rendezte többek között a Hamletet, a Lear királyt (háromszor is), A velencei kalmárt, a III. Richárdot, a IV. Henriket (Falstaff) és a kevésbé népszerű Periclest és Athéni Timont.

Britten Szentivánéji álom című operája az első POSzT nagy sikere volt. Egyetemi diákjainak 2013-as Hamletje vizsgaprodukcióból önálló életre kelt, számos előadást és fesztiválmeghívást megért.

„Azt tapasztalom, hogy a sokadik Shakespeare-rendezésem után konzervatívabb lettem, megpróbálok ahhoz ragaszkodni, abból kiindulni, ami le van írva. Korábban nem annyira hittem a szövegben, inkább a képekre koncentráltam…” (Zs. S.)

Film: Fehér György: III. Richárd (1973)

 

Június 21. – Stohl András

Színész, televíziós műsorvezető. A főiskola elvégzése után pályáját a Katona József színházban kezdte, 2003 és 2013 között a Nemzeti Színház meghatározó színésze, 2013-tól a Vígszínház tagja.

Mintha ő hívná a Shakespeare-szerepeket, pedig úgy véli: „…nem mi határozzuk el a dolgokat, hanem az, aki hív minket.”

Legutóbbi Shakespeare-szerepe (a 2016-ban bemutatott produkciót műsoron tartja a Pesti Színház) A velencei kalmár Antonioja; a legelső, Sebastian, Viola ikertestvére, 1989-ben, a Katona József Színház Vízkereszt-előadásában.

Igazán sokszínű Shakespeare-repertoárt tudhat magáénak: Petruchiótól (A makrancos hölgy) Titus Andronicuson és Macbethen át a Julius Caesar Marcus Antoniusáig. Jelenleg a Vígszínházban próbálja a drámairodalom leghíresebb átváltozását: a mesteremberből szamárrá változó Alapot (Arany János fordításában Zuboly) a Szentivánéji álomban.

„Illeszd a szót a cselekvéshez, mondja Shakespeare, és ez sokat segít. A jó darab adja magát.”  (S. A.)

Film: Michael Radford: A velencei kalmár (2006)

 

Június 22. – Szirtes Tamás

Szirtes Tamás Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas színházi rendező, színigazgató, egyetemi tanár, 2004-től a Madách Színház igazgatója. Elköteleződése Shakespeare iránt több évtizedes, jó néhány művét rendezte (Hamlet, Lóvátett lovagok, Sok hűhó semmiért, A makrancos hölgy, Vízkereszt, vagy amit akartok, Szeget szeggel, Tévedések vígjátéka, Ahogy tetszik).

„Nagyon szeretem azt a Dumas idézetet, hogy „Isten után Shakespeare teremtette a legtöbbet”. Az én rendezői pályámnak legnagyobb hatású szerzője vitathatatlanul Ő. Benne találtam meg mindazt, ami a színházban számomra varázslatos. Csodálatos történetek, dinamikus, filmszerű cselekményvezetés, mély tudás az emberi természetről, és természetesen a katarzis.” (Sz. T.)

Film: K. Branagh: Lóvá tett lovagok (2000)

 

Június 25. – László Zsolt

Színész. A főiskola után a Radnóti Színházban kezdett, az Új Színház alapító tagja, később egy szabadúszó időszak után a Nemzeti Színház, a székesfehérvári Vörösmarty Színház, azután ismét a Radnóti Színház következett.

Hamletet kétszer játszotta: 1996-ban, az Új Színházban, majd 2015-ben Székesfehérváron ismét övé volt a szerep. 2016-ban a Radnóti színházbeli Lear királyáért elnyerte a POSZT legjobb férfi főszereplőnek járó díját. Huszonnyolc év alatt ez az alakítás volt tizenharmadik Shakespeare-szerepe.

„A darabbal régi a kapcsolatom, mert a főiskolán másodévben egy félévig foglalkoztunk több Shakespeare-művel, köztük a Learrel. Az órákon jeleneteket készítettünk belőle, és már akkor éreztem, hogy egyszer el kéne játszanom a címszerepet. Egy másik meghatározó élmény is ért ekkoriban a Lear királlyal kapcsolatban: az osztályfőnökünkkel megnéztük a főiskolán Peter Brook Lear-filmjét…”  (L. Zs.)

Film: Brook: Lear király (1971)

 

Június 28. – Takács Ferenc

Irodalomtörténész, műfordító, kritikus, író, az ELTE Anglisztikai Tanszékének docense, a Magyarországi James Joyce Társaság elnöke, és – többek között – James Joyce és T. S. Eliot műveinek kutatója, ismerője és megismertetője.

Itt és most azonban nem Joyce vagy Eliot, hanem Shakespeare és színház, Shakespeare, akiről jó néhány esszét és tanulmányt írt, és a színház, amivel kapcsolatban ezt nyilatkozta egyszer: „Valószínűleg pályatévesztett színész vagyok igazából”. 1994-ben a Katona József Színház Stoppard-előadásában övé volt a Hamletből idézett mondat: „Rosencrantz and Guildenstern are dead.”

„Amíg Shakespeare élt, színésztársai, üzleti partnerei, nyomdászai, arisztokrata patrónusai, közrendű ivócimborái, ismerősei és barátai, szállásadói, suszterei és szabói közül egyetlenegy sem akadt, aki akárcsak gyanút fogott volna, hogy valami nem stimmel, hogy Shakespeare nem a maga színdarabjait, […] állítja színpadra a sajátjaként.” (T. F.)

Film: Loncraine: III. Richard (1995)

 

Június 29. – Szikora János

Rendező, színházigazgató, drámaíró, díszlet-tervező, filmszínész. Joghallgatóként avantgárd színházi alkotócsoportot szervezett. A legendák ködébe vész a díszlet elégése miatt (?) kevesek által látott, Bódy Gáborral közösen rendezett Hamletje, melyben a címszereplő Cserhalmi György volt. A tragédiát 2 éve ismét színpadra állította Székesfehérváron, ezúttal László Zsolttal a címszerepben.

További fontosabb Shakespeare rendezései: a Romeo és Júlia Miskolcon, Debrecenben – Bertók Lajossal – a Magyarországon ritkán játszott Pericles és a szolnoki Szentivánéji álom.

„A színház vajon nem az egyik legősibb wellness? Ezt tudták már az ősi görögök, akik a tragédiák közé szatírjátékokat csempésztek, és tudta Shakespeare is, akinek volt gondja rá, hogy drámái közben a nézők egy kicsit lazíthassanak: ha igazán meg akarta ríkatni őket, előbb megengedte nekik, hogy nevessenek.” (Sz. J.)

Film: Zeffirelli: Romeo és Júlia (1968)

 

Július 4. – Zsámbéki Gábor

Rendező, a kaposvári Csiky Gergely Színház és a budapesti Katona József Színház volt igazgatója, a Színház- és Filmművészeti Egyetem emeritus professzora, a Katona József Színház alapító tagja, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, az Európai Színházi Unió volt elnöke, a színházi kritikusok életműdíjasa. Megkerülhetetlen alkotó és tanár, színészek és rendezők visszatérő hivatkozási alapja: 
így tanulták a Főiskolán / Egyetemen Zsámbéki Gábortól.

A Színházi adattárban 13 Shakespeare bemutatója szerepel Kaposvártól a Nemzeti Színházon át a Katonáig.

„A színházban mindig van elég gyúanyag. Ha nem butítják el mesterségesen, kellemetlen, szókimondó bírája tud lenni a társadalom minden torz jelenségének. Mindennapjaikban nem túl bátor színházi emberek vakmerő igazsághirdetőkké tudnak válni a színház levegőjétől.” (Zs. G.)

Film: Akira Kuroszava: Véres trón /Macbeth/ (1957)

 

Július 5. – Gálffi László

Színész, rendező, egyetemi docens. 1975-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd Várkonyi Zoltán hívására a Vígszínházhoz szerződött. 1999-ben vált meg első színházától, 2004-től az Örkény Színház tagja. Érdekes, igényes színházi vállalkozások létrehozója, résztvevője, izgalmas, ellent-mondásos figurák életre keltője Arthur Rimbaud-tól és a – korának legnagyobb angol Shakespeare színésze – Edmund Keantől, a Shakespeare-kortárs Christopher Marlowe II. Edwardján át Shakespeare alakjaiig: II. Richárdig, az Othello Jagójáig, A vihar Prosperójáig.

Ez utóbbiról így beszélt 2012-ben:

„[…] a végén tényleg nem a halál közelít, hanem Prospero visszaveszi a trónt, és nyilván megint ugyanúgy elszúrja a dolgot, hiszen rossz uralkodó volt, 
»az államügyek«  nem érdekelték soha. És szerintem már az első héten legszívesebben visszatérne a szigetre.” (G. L.)

Film: Franco Zeffirelli: A makrancos hölgy (1967)

 

Július 6. – Bocsárdi László

Rendező, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház és a Reflex Nemzetközi Színházi Fesztivál igazgatója, többszörös UNITER-díjas (a Román Színházi Szövetség nagy nemzetközi tekintélyű szakmai díja). Sepsiszentgyörgyi Shakespeare-ciklusával, román nyelvű, magyarországi és külföldi rendezéseivel a magyar Shakespeare színjátszás egyik meghatározó rendezője.

„Mindig szembesülnöm kell azzal is, hogy a magyar nyelv például a némethez viszonyítva kevésbé alkalmas a drámai szöveg visszaadására. A román nyelv nyersebb, közelebb áll a színházhoz. A magyar rendkívül gazdag, sokszor úgy érzem, túl gazdag nyelv a színpadon történő fogalmazáshoz. Azt a divatos megoldást, hogy az érthetőség, a könnyebben mondhatóság érdekében az újonnan létrehozott szöveg a mai hétköznapi beszédhez túlzottan legyen hasonlatos, Shakespeare esetében tévedésnek tartom.” (B. L.)

Film: Globe Színház / T. Sharrock: Ahogy tetszik (2010)

 

Shakespeare, ahogy nekünk tetszik - táncfantázia

Az alkotók szerint Shakespeare műveit táncművészetben megjeleníteni eddig talán csak Seregi Lászlónak sikerült igazán. A drámaíró örök érvényű gondolataiból merítve a fiatal koreográfusok mégis úgy döntöttek, hogy három Shakespeare-dráma esszenciáját álmodják színpadra modern táncban elmesélve, a Madách Színház tánckarának előadásában. Hiszen a Szerelem, a Létezés összetettségének, 400 éves igazságaira ma is rátalálhatunk magunkban, csakúgy, mint a Szentivánéji álom, a Rómeó és Júlia, valamint a Csókolj meg, Katám! halhatatlan szereplői…

Koreográfus: Molnár Ferenc, Tihanyi Ákos és Velekei László

Szólót énekel: Ekanem Bálint

Időpontok: 2017. június 12, 13, 24.

Helyszín: Madách Stúdió.

 

Shakespeare mesék gyerekeknek

Charles és Mary Lamb a XIX. század elején gyermekeknek szóló mesékké szelídítették Shakespeare 20 színművét. Ezek közül kettőt kelt életre a Nagyszínpadon a SZFE két tehetséges rendező-szakos hallgatója, Szilágyi Bálint és Markó Róbert, a Madách Színház fiatal színészeivel.

Osztályvezető tanár: Csizmadia Tibor

Az előadást 8 éves kortól ajánljuk. A két mese két egyfelvonásosként kerül színre.

Időpontjai: 2017. június 17, 18.

Helyszín: Madách Színház Nagyszínpad

 

Szentivánéji álom

Egy őrült éjszaka. Ahol az álom valósággá, pontosabban a valóság álommá válik. Egy szerelmespár megszökik a király udvarából. Nyomukban egy másik pár. Két tündér összeveszik. Egy bohóc szamárrá változik. A pipacs nedvétől mindenki szerelembe esik. Csak nem abba, akibe kéne. Kergetőzés az erdőben. Kifulladásig. Tündérek, állatok, emberek és bábok különös találkozása a színpadon. 

Rendező: Szilágyi Bálint

Makrancos Kata

Kata, a makrancos hölgy egy gazdag olasz úr legnagyobb lánya volt. Olyan fékezhetetlen szellemű, olyan vad és indulatos, kotnyeles és csípős nyelvű lány volt, hogy az egész városban nem ismerték más néven, csak Makrancos Katának. Lehetetlennek látszott, hogy valaha is akadjon olyan ember, aki feleségül merje venni ezt a lányt. Mígnem egy napon bekopogtatott Katáék házába egy rejtélyes idegen…

Rendező: Markó Róbert

Shakespeare szonettek

„Minden kezdet merész”

A fiatal Shakespeare! - A SZFE hallgatóinak előadása.

A klasszikus szonett lírai forma. Hajdanában megpendültek a húrok a lanton, és a költő énekelte a verseket. Shakespeare szonettjei lírába rejtett drámák. A nagy drámaköltő több mint három tucat megvalósult drámát írt, s e művekben elrejtve, ott zeng összetéveszthetetlen lírája is. Míg legnagyobb lírai vállalkozása, a "Szonettek könyve" szüntelen drámai magasfeszültségben izzik. Ki mondhatná meg, hogy a Szabó T. Anna által fordított, magyarul felragyogó költeményekben Shakespeare hány meg nem valósult drámát temetett el? Talán a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói választ találnak erre.

„Shakespeare Szonettjeinek az utóbbi hetven évben nem készült új, teljes fordítása. Ez részben a klasszikussá érett Szabó Lőrinc fordításnak köszönhető, részben pedig az anyag nagyságának, nehézségének tulajdonítható.

Nagy örömünkre, Szabó T. Anna, a kortárs költészet egyik jelentős alakja, a Shakespeare Szonettek újrafordításán dolgozik. Ez igazi szerencse számunkra, hiszen minden fordítás, az adott mű sajátos értelmezését is adja anya-nyelvünkön: a fordító - akár a színész a szerepnek - eleven, friss hangot ad a költőnek, azonosul a személyiségével, a gondolataival, a fantáziájával, és új meg új rétegeit fedezi fel és mutatja meg Shakespeare Szonettjeinek. Ezt a nyelvi, szellemi, költői gazdagságot teszik élővé, avatják maivá a Színház- és Filmművészeti Egyetem másodéves hallgatói.”

Szerkesztette és rendezte: Hegedűs D. Géza

Időpont: 2017. június 26.

Helyszín: Madách Stúdió

 

Ahogy tetszik

„Minden kezdet merész”

A fiatal Shakespeare! - A SZFE hallgatóinak előadása.

Meneküljünk innen! Miért? Hova? Maradjunk itt! Miért? Minek? Szerelmes vagyok, bolond vagyok, kiábrándult vagyok, játékra vágyom, a természetre vágyom, őszinteségre vágyom, félek egyedül, félek, hogy egyedül maradok, nem szeretem, ha hazudnak nekem, nem szeretem, ahogy a világ működni látszik, ki akarok szállni a mókuskerékből, szeretném, ha velem jönnél.

Ha velem jönnél az ardennesi erdőbe.

Ezt, vagy legalábbis ehhez hasonló életérzést próbál színpadra fogalmazni a fiatal alkotócsapat és Színművészeti Egyetem harmadéves színészosztálya. 

Szabó Lőrinc fordítása alapján a szövegkönyvet készítette: Vecsei H. Miklós

Rendező: ifj. Vidnyánszky Attila.

Időpont: 2017. július 1.

Helyszín: Madách Stúdió

 

Költő- és dalverseny 
Megzenésített szonettek, amiket Shakespeare nem írt meg

Shakespeare szonettjei olyan témákról szólnak, mint szépség, szerelem, az idő múlása és költészet. Jordán Tamás, az egykori Merlin színházi Dalnokverseny házigazdája a meghívott költőktől és zeneszerzőktől ezúttal ebben a szigorúan kötött formában kér jól ismert Shakespeare dráma hőseinek gondolatait és érzelmeit megéneklő, a helyszínen megírandó és megzenésítendő műveket. Közben szó fordul versről, zenéről, rímekről és jambusokról – és Shakespeare-ről. 

A versenyben résztvevő költők: Nádasdy Ádám, Szabó T. Anna és Várady Szabolcs.

Zeneszerzők: Darvas Ferenc, Kocsák Tibor és Sebő Ferenc.

Vezeti: Jordán Tamás, beszélgetőtárs: Spiró György.

Időpont: 2017. június 18.

Helyszín: Madách Stúdió

 

hamlet.ws

William Shakespeare Hamletje Nádasdy Ádám fordításában, vendégszövegekkel.

Az idő kificamodott. Hamlet konzervatív fiatal, hisz a család egységében, a szó igazságában, a barátságban, a szerelemben és Istenben. Nem ismeri a veszteség érzését, a reménytelenséget és az önállóság felelősségét sem. A színház megszokott körülményei hiányoznak – nincs díszlet, jelmez, színpad, függöny. A csupasz játéktérben három színész adja elő a Művet, a szerepeket váltogatják – mindenki játszik mindenkit és játszótársnak tekintik az őket körbeülő nézőket. „A legtöbb jelenetben legföljebb három szereplő között alakul ki drámai szituáció, ez volna a praktikus, s íme a filozófiai magyarázat: a lélek, a szellem és a szív hármas egysége.” (az Alkotók)

Az idén 10 éves előadást sokfelé játszották már itthon és külföldön, mindenfajta terekben: kultúrházban és színházban, iskolai tanteremben és szecessziós díszteremben – nem a téren múlik, ha az előadás üzenete világos…

Előadják: Gyabronka József, Nagy Zsolt, Rába Roland

Rendezte: Schilling Árpád

Időpont: 2017. június 23., és július 12.

Helyszín: Madách Stúdió

 

Ónodi Eszter és a WH zenekar koncertje

WH formáció a mai zenei világba emeli Shakespeare szonettjeit és dalait. A megnevezés egy monogramot takar: Shakespeare nyomta-tásban megjelent szo-nettjeit egy titokzatos Mr. W. H.-nak ajánlotta, kinek kiléte – akárcsak a szonettek tartalma – mindmáig viták tárgyát képezi. Ami biztos, hogy a versekből izgalmas és friss zenei feldolgozások születtek, ezúttal újra Ónodi Eszter vendég-szereplésével.

Dagadu Veronika Sena – ének, Ónodi Eszter – ének, Márkos Albert – cselló,Gryllus Samu – basszusgitár, G. Szabó Hunor – dobok, basszusgitár és Varga Vince – mozgókép.

Időpont: 2017. június 27.

Helyszín: Madách Stúdió

 

#Shakespeare LIVE

Hajdu István és Magyar Attila az elmúlt 20 év alatt számos egyedi előadást hoztak létre és játszották nagy sikerrel. Feldolgozták már Katona József Bánk Bánját, Csokonai Karnyó-néját, Shakespeare Szeget szeggel című művét. Jel-lemzően modern, inter-aktív, improvizatív, néha már performansz jellegű produkciók ezek, amiket a nézők az előadás alatt is formálnak. A közönségnek beavatott és megismételhetetlen élményben van része. Ha kolbász lenne, azt mondhatnánk: Hajdusági Magyaros ízek. De ha nem kolbász, akkor is mondhatjuk. A páros most egy újabb dobásra készül: a produkcióban Shakespeare művei kerülnek színpadra, rázva, nem keverve, hátulról előre, szolgálva és védve, mihez Kocsák Tibor választja, szerzi vagy szedi - szét a Zenét. Talányosnak tűnhetnek a fenti sorok, de egy biztos: 80 percnyi önfeledt komédiázás vár a nézőkre. Mondhatjuk úgy is: Shakespeare mentése másként. Vagy mondjuk azt: Nézzük meg a két delete!

Időpont: 2017. július 3, 10, 11.

Helyszín: Madách Stúdió

 

„Ó, semmiből fogantatott valóság!” – I és II.

Shakespeare monológok a férfiakról                       Shakespeare monológok a nőkről

       Előadja: Fekete Ernő                                                  Előadja: Kerekes Éva

      Időpont: 2017. július 8.                                                Időpont: 2017. július 9.

Shakespeare korában a színdarabok női szerepeit fiatal fiúk alakították, mert a közvélemény jóval kevesebb különbséget feltételezett, különösen serdülő korban, a két nem között. Shakespeare darabjaiban például előfordul, hogy egy fiú, aki női szereplőt formál meg, férfiruhát ölt, de azt kéri egy fiatalembertől, úgy udvaroljon neki, mintha ő, a férfiruhás, nő volna.  Ugyanakkor a kisebb és nagyobb közösségben betöltött szerep tekintetében már egy kislány vagy kisfiú születési pillanatában eldőlt, hogyan kell majd viselkednie, mit engedhet meg magának, milyen ruhákat hordhat, mivel foglalkozhat. Kinek-kinek a Nő vagy a Férfi nagy szerepeiben kellett élnie, szeretnie, dolgoznia, Shakespeare azonban igen sokféle történeteiben szüntelenül játszik ezzel: férfiak és nők szerepeinek határaira kíváncsi, miközben számtalanszor körüljárja és megszólaltatja, hogyan érez, gondolkodik, lobban szenvedélyre, vagy éppen szenved egy nő és egy férfi, hogyan néz szembe élettel és halállal. Az elhangzó monológok részben egymással is társalognak, ugyanakkor magukért beszélnek és persze leginkább azokhoz szólnak, akik Shakespeare-nek is a legfontosabbak voltak: a Közönség minden alkalommal más és más tagjaihoz.

Bevezető: Müller Péter: Ezotéria és profán Shakespeare világában – Peter Brook nyomán.

Dramaturg: Kállay Géza

Helyszín: Madách Stúdió

 

Reneszánsz romkocsma a Madách Színház csillagfényes tetőteraszán

Különleges program, melyben reneszánsz ételeket és italokat kínálunk, korabeli dalok és dallamok csendülnek föl, valamint reneszánsz táncházat tartunk azoknak a szerencsés nézőinknek, akik részt vesznek ezen a késő esti programon, amely a Szerelmes Shakespeare előadása után kerül megrendezésre. (Rossz idő esetén az eseményt a Művész büfében és a Madách Stúdióban tartjuk meg.)

Időpontok: június 11., 16., 17, 23., 24., 30., július 1. 14., és 15.

 

Tűzmadarak

A Shakespeare Fesztivál nyitó- és zárónapján, a Szerelmes Shakespeare című előadás előtt különleges utcaszínházi előadással várjuk nézőinket. ATűzmadarak cirkusz-csoporttal itthon és külföldön sokfelé találkozhatunk. Megjelennek klasszikus vásári mutatványos előadásokkal, csinálnak gyermek játszóházat, felléptek krikett világbajnokság gáláján, részt vesznek újcirkuszi és cirkuszszínházi előadásokban. Műsoraikban ötvözik az akrobatikát és a tűztáncot; meglepő, új megoldásokkal, látványos effektusokkal

kápráztatják el a közönséget.

Időpontok: 2017. június 9., 10. és július 16.

Helyszín: a Madách Színház előtt

 

 

 

Kapcsolódó tartalmak