VLM Header VLM Webshop Viva la Musical! - Fedezd fel!
SNI FB TW YT

ZRÍNYI 1566: SZIGETVÁR HŐSEI SIMONTORNYÁN

A tavaly szeptemberi bemutató után 2010-ben első alkalommal július 3-án Simontornyán, a vár falai előtt felállított színpadon láthatta a közönség a Zrínyi 1566 rock musicalt. Gróf Zrínyi Miklós és Szigetvár ostromának története egy nagyszerű, a premier óta minden tekintetben kiforrott előadás keretében elevenedett meg a nagyérdemű előtt.

A Balásy Szabolcs, Horváth Krisztián és Papp Zoltán nevével fémjelzett zene mindvégig változatos: ugyanúgy helyet kaptak a tempósabb, pörgő ritmusú, rockos hangszerelésű dalok, mint a szelídebb, lírai és a nagyívűen, vagy épp csendesen drámai szólamok is. A darab zenei sokszínűségében kétségkívül nagy szerepet játszik, hogy hazánkban szokatlan módon három zeneszerző munkája alkotja. A visszatérő dallamok, motívumok, a török zenei világ állandó jelenléte, a dalokat a prózai részekbe átvezető háttérzenék azonban olyan egységet teremtenek, amelybe harmonikusan símulnak bele a három alkotó szerzeményei.

A zenén túl a musical igazi erőssége a Moravetz Levente írta szöveg. A dalszövegek sok esetben költőien szépek, ugyanakkor elkerülik, hogy túlzóan fennköltté vagy archaizálóvá váljanak. Ilyen szempontból kiemelkedő "Éva dala", Zrínyi feleségének látomásszerű megjelenése a várat védő gróf előtt, valamint a "Látod a békét" című dal, Zrínyi "nekrológja" odaveszett hadnagyai holtteste fölött, amely refrénje adja a musical prológját is. Hősi pátoszt sugároz az első felvonás fináléja "Ha van közös akarat" címmel, amelyet a szigeti várvédők himnuszaként is nevezhetnénk, s nem mellékesen – és nem kis célzatossággal – üzenetet hordoz a jelenkor embere számára is.

Szerkezetét tekintve a darab folyamatosan vált a prózai és zenés részek között. Ilyen tekintetben megköveteli a néző állandó figyelmét, annál is inkább, mert a musical cselekménye több idősíkon zajlik: párhuzamosan láthatjuk a vár ostromának kibontakozását, valamint azt, ahogy Cserenko kamarás, az ostrom egyik túlélője külön-külön visszaidézi az eseményeket mind a török, mind az osztrák fővezér előtt. Ám mindez nem hátrányára, hanem előnyére válik az előadásnak: érdekessé, lebilincselővé teszi a prózai részeket is. Moravetz Levente szövege bátran ötvözi a történelmi tényeket az alkotói fantáziával. A taktikai csatározások közepette valódi emberi sorsokat látunk kibontakozni.

A Zrínyi 1566 három húzóneve kétségkívül Sasvári Sándor, Csengeri Attila és Feke Pál. Megannyi szereppel a háta mögött Sasvári Sándor országunk minden jelentős musical színpadán állt már. Zrínyi Miklós alakjával pályafutása egyik legnagyobb szerepét kapta meg. Nincs könnyű dolga a színésznek, hiszen egyrészt szinte az elsőtől az utolsó másodpercig jelen van a színpadon, másrészt címszereplőként a legtöbb dalt is énekli, amelyek rendkívül széles skálán mozognak: nagyívűek és csendesen drámaiak, lendületesek és egészen lágyak. Míg tavaly tapasztalható volt néhány bizonytalanság, Sasvári ezúttal könnyedén, magabiztosan énekelte és játszotta végig a darabot. Zrínyi karaktere mind énekben, mind alakításban egyértelműen beért az elmúlt tíz hónapban. Sasvári grófja minden pillanatban karizmatikus jelenség. Keménykezű, kegyetlen döntésektől sem visszariadó vezető, feleségénél megnyugvást kereső férj, makacs férfi, hazájáért mindent feladni kész, utolsó órájában is méltóságteljes várkapitány.

Cserenko Ferenc kamarás első pillantásra nem kifejezetten hálás szerep, hiszen zenés darabban úgy van jelen szinte végig, hogy keveset énekel. Cserenko az ostrom túlélőjeként a cselekmény mindegyik idősíkjában szerepel: Zrínyi gróf jobb kezeként egyik pillanatban aktív résztvevője a szigeti várvédők történetének, másik pillanatban az osztrák Salm gróf vagy a török Szokoli Mehmed számára idézi vissza a várban lezajlott eseményeket. Nagyban múlik Csengeri Attila alakításán, hogy a három szálon futó történet egyértelműen elkülöníthető legyen a néző számára, ugyanakkor megteremtsen egy olyan folytonosságot, hogy a váltás ne zökkentse ki a közönséget. Csengeri nagyszerűen oldja meg a feladatot.

A gyermekkorában magyarföldről elrabolt janicsár megformálójaként Feke Pál megkapta a musical legdrámaibb epizódját. Lahib a török seregek soraiból figyeli a várvédők esélytelen küzdelmét, míg nem bírja tovább és beszökik a várba, bár tudja hogy a halálába rohan. Feke Pál mindössze néhány percet tölt a színpadon, mégis az előadás legemlékezetesebb alakítását nyújtja, amint előbb megrendítő vehemenciával bizonygatja magyarságát a kétkedő várnép előtt, majd ugyanaz a dal csendül fel, egészen más körülmények között, nem kevésbé megrendítően.

Mindenképp említést érdemel Beleznay Endre, aki Szokoli Mehmed török nagyvezér szerepében bizonyítja, hogy a humor mellett a drámában is otthonosan mozog. A taktikus Mehmed mindvégig méltó ellenfélként tekint Zrínyi grófra. Vermes Tímea hol lágy, hol erőteljesen szárnyaló hanggal, de minden pillanatban férje iránti aggodalommal formálja meg Rosenberg Évát, Zrínyi feleségét. Minden szereplőn érezni a darab iránti elkötelezettséget, lelkesedést, amely arról árulkodik, hogy nem csupán munka, amit tőlük látunk, hanem egyben közös ügy is.

Moravetz Leventének rendezőként nincs könnyű dolga, hiszen a produkción egyértelműen látszanak a szerény anyagi körülmények nyomai. A díszlet szinte jelzés értékű, a jelmezek némelyike is lehetne sokkal kidolgozottabb, a világítástechnika egyszerű, a zenei alap pedig felvételről szól. Moravetz rendezése ennek megfelelően visszafogott, nem a látványra, koreográfiára épül, inkább a koncepció szerves részévé teszi az egyszerűséget. Hagyja, hogy a történelmi helyszínek – akár tavaly Szigetvár, akár jelen esetben Simontornya – magukért beszéljenek. Hiszen a várfalak jelenetekbe való bevonása, más-más színekkel megvilágítása önmagában is különleges aurát teremt. A haláltáncosok az Elisabeth vibráló jelenségeitől távol állva, lassú mozdulataikkal mintegy árnyakként vonulnak végig az előadáson.

Moravetz Levente méltó emléket állított Zrínyi Miklósnak és a szigeti várvédőknek, egyszersmind megalkotta az utóbbi évek egyik kiemelkedő zenés színpadi művét, amelyre nemcsak Szigetvár, hanem az egész ország büszke lehet.

Az előadás július 23-án és 24-én az Agria Nyári Játékok keretében az egri várban, valamint négy alkalommal, szeptember 1. és 4. között a bemutató helyszínén, a szigetvári várban lesz látható.

A rock musical honlapja: www.zrinyi1566.com

Kapcsolódó tartalmak