VLM Header VLM Webshop Viva la Musical! - Fedezd fel!
SNI FB TW YT

LÁTVÁNYKATA A RAM-BAN

Újabb Shakespeare klasszikus musical köntösben

A makrancos hölgy sok unalmas feldolgozás után fémes hangzással, musical komédiaként robban vissza a köztudatba.

A hírverés szerint a RaM Colosseum a főváros első élményszínháza. Mivel Shakespeare vígjátéka a nyakas nőszemélyről önmagában is élmény, érdekes kérdés, hogyan lehet a hatást fokozni, miben lesz más, mitől lesz több, ha musical készül belőle. Ugyan a szereplők névsora okot ad egyfajta megelőlegezett bizalomra, a zenei világon akár el is csúszhatna a produkció. De nem teszi.

Eleinte zavaró az élőzene hiánya, és talán a hangtechnika egyéb elemei sem működnek a legjobban, ám ha a technikai feltételeket adottságnak tekintjük, a kényelmetlenség vállrándítással elintézhető. A zenében alapvetően a fémesség uralkodik, jól alkalmazott reneszánsz és modernebb latin beszűrődésekkel. Sem a dallamok, sem a dalszövegek nem törnek bonyolultsági és filozófiai babérokra, de egyik-másik melódia még akár házimunka közbeni dudorászásra is alkalmas lehet.

A díszlet dicséretesen egyszerű, a koreográfia hivalkodástól mentes praktikuma kiemeli a mondanivalót, néhol pedig szenzációs újdonságokkal okoz meglepetést. A történet nagyjából követi az eredeti alkotást, a zenés és a prózai részek váltakozása kifejezetten jól működik. Sőt, megkockáztatom, hogy kizárólag zenei alapokon labilisabb lenne az előadás. Azon nem csodálkozunk, hogy Dózsa László milyen jól adja a padovai nemest, az már inkább kellemes meglepetés, hogy Détár Enikő mennyire erős prózában. Egy komoly hátránya van az estének, amolyan rész-rosszpont. A mesélő (Meskó Tímea) eredeti módon görgeti maga előtt a történetet, szépen formálja a szavakat, majdnem minden a helyén van, csak azok a fránya sziszegős hangok rontanak az összképen. De ha kifordítjuk a dolgot és fricskának fogjuk fel, még nevethető is a szituáció. A többi morcogás nem is annyira negatívum, mint inkább dinamikai észrevétel. Az előadás elején aránytalanul hosszúnak és vontatottnak tűnik a két kérő, Hortensio és Gremio kettőse, az indítás egyéb oldalról is nehézkes.

Ezzel szemben a második felvonásban a történet tulajdonképpeni csúcsát és lényegét alig pár percben és néhány képpel intézik el, ahol viszont kívánatosabb lenne egy kicsivel részletesebb kibontás: több ének, több próza, mert nagyon jó a Détár-Egyházi kettős, finoman míves és remekül érzékelhető közöttük a kapcsolati erőtér változása. Maga a folyamat, ahogy viszonyukban újraosztódnak a szerepek. Ebből kellene több. És özvegyasszonyból. Nem úgy általában, hanem Ambrus Rita  Özvegyasszonyának kellene több teret adni: amikor énekel, az ember nem nagyon törődik sem a hangosítással, sem a felvételről aláküldött zenével, csak úgy csodálja a tündöklő tehetséget.

Petruchio szerepében Egyházi Géza brillírozik. Művészetére olyképpen lehet felkészülni, ahogy cinegegolyónak a szélviharra: az ember tudja, hogy jönni fog, végül mégis csak himbálózni tud ég és föld között. Ezúttal – lelketrengető énekhangján túl – az a nagy szenzáció, ahogy mostanra a színészi játéka utolérte zenei adottságait, így a néző kifogástalan, minden szempontból várakozáson felüli színházi élményben részesül.

Détár Enikő – a vagány zeneiségen kívül – szívszorítóan hiteles a prózai munkában is. Annak ellenére, hogy a Makrancos Kata! deklaráltan komédia, leröpül egy-két komoly igazság a színpadról, és talán kemény lenne a becsapódás, ha az önirónia, a humor és az előadásmód nem tompítanák az éleket. Itt is érezhető azonban visszatartott (vagy nem kiengedett) potenciál. Ha nem lenne annyira feszes a tempó, ha nem kellene hadarni, ha több idő lenne legalább a fontosabb jelenetek kijátszására. Ha a színészeken múlhatna, értékesebbé válna az előadás, mert lenne ideje a csendnek leérkezni, a tekinteteknek egymásba izzani, a gondolatoknak szélesebb ívben felfényleni. Reméljük, idővel összeérik az produkció és létrejön az egyensúly.

Egészében véve addig is érdemes megnézni a Meskó Zsolt és Czomba Imre által jegyzett musicalt: Kata zenei aláfestéssel zajló jellemfejlődése kellemes kikapcsolódást ígér.

Burger Anikó

A VLM értékelése: 
4
4
Értékelés: Nincs Átlag: 4 (1 szavazat)