VLM Header VLM Webshop Viva la Musical! - Fedezd fel!
SNI FB TW YT

CSOKONAI SZÍNHÁZ, DEBRECEN

Alapítás ideje: 
1865. 10. 07.
Cím: 
4024 Debrecen, Kossuth u. 10.
Férőhelyek száma: 
544 fő

A Csokonai Színház Debrecen nevezetes színháza.

1789-ben alapították meg Debrecenben a Nemzeti Játékszín Társaságot, amely a Fehér Ló vendégfogadó szekérszínében (a mai Megyeháza helyén) tartotta előadásait. Az első kőszínház 1865-ben készült el, és 1916-ban nevezték el Csokonai Színháznak a város nagy költőjéről, Csokonai Vitéz Mihályról. Az első igazgató Reszler István volt. Bár a színtársulat anyagi helyzete általában nehéz volt, mind a 19. században, mind a 20. században jelentős színészek tartoztak hozzá.
 
A debreceni színjátszás története régebbre nyúlik vissza. Nem a jelenlegi épületben zajlottak az első színi előadások, hanem a Piac utcán álló „Fehér Ló" vendégfogadó szekérszínében, a „komédiás házban". Az első előadás báró Wesselényi Miklós Nemzeti Játékszíni Társasága adta elő 1798. augusztus 11-én. Az előadások emléket, ma a Piac utca 54. szám alatti Vármegyeház falán emléktábla őrzi.
Az első debreceni színháztársulat, ebből a körből állt össze 1810-ben és 14 évig maradtak együtt. Ezt követő három évben 25 társulat lépett fel Debrecen városában. Ennek a korszaknak a nagy nevei : Déryné, Egressy Gábor, Szerdahelyi József, Szentpéteri Zsigmond. A második ideiglenes színház a Piacz és Czegléd utca sarkán, a „Varga-színben" működött, később a harmadik a mellette lévő „Fehér ló" vendéglőben. A negyedik színhely hosszabb ideig élt, amely a Nánássy-féle házban (a mai Batthyány utca 17. sz.) működött 1835–1861 között. Az első társulatot Fáncsy Lajos és Szákfy József vezette, kiemelkedő tagja volt Arany János. Petőfi Sándor csak a következő társulatban lépett fel, 1843-44-ben.
1847-től a debreceni színjátszás kissé gyengélkedett, egészen 1861-ig, amikor a városba érkezett, a népszerű tenorista és színházigazgató, Reszler István „dráma és dalmű társulata". A színházigazgató saját költségén építtette a deszkaszínházat a Péterfia u. 4. szám alatt.
Ez a társulat avatta fel az állandó kőszínházat 1865. október 7-én.
 
A színház a Belvárosban található a Kossuth utca 10. szám alatt. Szomszédságában az Ady Endre Gimnázium és a Debreceni Művelődési Központ áll.
A színház a vonattal érkező látogatóknak gyalogosan vagy villamossal közelíthető meg a leggyorsabban. Az autóval érkezők a 47-es főúttól, a M4 és M3 autópályáról közvetlenül megközelíthetik. Parkolási lehetőség a színház közvetlen környezetében van.
 
A Csokonai Színház szervezetileg nyolc részlegre (titkárság, művészeti egység, művészeti ügykezelés, gazdasági részleg, marketing és szervezés, műszaki egység, gyártási részleg, üzemeltetési részleg) tagolódik. Az igazgató a 2011. március 15-én Kossuth-díjjal kitüntetett Vidnyánszky Attila. A zenei igazgató Kocsár Balázs.
 
Marastoni József csoportképen örökítette meg az első társulat tagjait. Gondy és Egey fényírdája által készített képek közül huszonnégy fotó alapján született meg litográfiája (gör. kőnyomat, kőrajz, kőmetszet). A debreceni cég örökítette meg az utókor számára a társulat tagjait a legjelentősebb művészeken át egészen a kevésbé népszerű operaénekesekig, drámai színészekig, táncos komikusokig és a szubrettekig.
Temesváry Lajos, majd a későbbi Mándoky Béla igazgatása alatt 1875-1881 között az operatársulat megerősödött, a színészek többsége a színháznál maradt.
Krecsányi Ignác (1885-1888) és Valentin Lajos igazgató új színt vitt a színház életébe, hiszen frissességet hozott színészek képében (Örley Flóra, Latabár Kálmán) a társulatba, és az épület renoválása, szépítésére is külön gondot fordított.
1898-ban, Komjáthy János igazgatása alatt ünnepelte a színház a debreceni színjátszás centenáriumát. Ebben az időben minden olyan szereplő, ill. vendégszereplő megfordult Debrecenben, aki valaha itt játszott, többek között Blaháné, Küry Klára, Márkus Emília, Újházi Ede stb. A színház aranykorát kétségtelenül a századfordulóban élte. A tehetséges igazgatót, Komjáthy Jánost először Makó Lajos, majd Zilahy Gyula követte az igazgatói székben. Olyan nagynevű színészek dolgoztak ekkor, mint Rózsa Lili, Mensáros Margit, Felhő Rózsi, Krémer Jenő és Bérczy Ernő. Rózsahegyi Kálmán karrierje 1896-ban indult, Csortos Gyuláé pedig az 1904-1905-ös évadtól tört fényes pályára.
Kritikus évek kezdődtek ezután, s csak Heltai Jenő szervezőtehetségének köszönhető a válságos időszakból történő kilábalás. Az 1916-os évben a színház felvette Csokonai Vitéz Mihály nevét. Az 1916-36 közötti időszakban gazdasági nehézségek közepette és változó sikerrel működött a színház. Ekkor Kardos Géza társulata játszott: Halasy Mariska, Szentgyörgyi Máris, Tímár Ila, Rolkó József, Rajz Ferenc (majd később János is) és Thúróczy Gyula.
Horváth Árpád révén új színház született 1936-39 között. Bátor kísérletet tett: saját pénzén korszerűsítette az épületet, forgószínpadot építtetett, díszleteket terveztetett. Mindez meghozta várva várt gyümölcsét, hiszen Az ember tragédiája modern előadásával országos elismerést okozott. A darab grandiózus díszletei Debreczeni Szabó István iparművész munkáját dicsérik.
Az utóbbi évtizedekben olyan jeles rendezők dolgoztak itt, mint Téri Árpád, Solti Bertalan, Lengyel György, Vámos László, Fényes Márta, Pethes György, Ruszt József és Kertész Gyula. Drámai színészek közül Thuróczy Gyula, Hortobágyi Artúr, Mensáros László, Latinovics Zoltán, Szakács Eszter, Haumann Péter, Sinkó László, Kézdy György és Béres Ilona dolgoztak a színházban.
Napjainkban olyan színművészek gazdagítják a társulatot, mint Bakota Árpád, Csikos Sándor, Dánielfy Zsolt, Garay Nagy Tamás, Jámbor József, Kóti Árpád, Kristán Attila, Mercs János, Mészáros Tibor, Miske László, Oláh Zsuzsa, Ráckevei Anna, Szűcs Kata, Szűcs Nelli, Trill Zsolt, Tóth László, Újhegyi Kinga, Varga Gabriella, Varga József, Vranyecz Artúr, Kiss Gergely Máté, Nagy László Zsolt és Földes László „Hobo”.