Hírek, beszámolók

Húszéves az Elisabeth

Húsz éve indult hódító útjára Michael Kunze és Lévay Szilveszter első közös műve, az Elisabeth. Írásunk a minden idők legsikeresebb német nyelvű musicaljeként számon tartott darab keletkezésének történetébe enged bepillantást.

A nemzetközileg még mindig töretlen népszerűségnek örvendő darabot mára úgy tartják számon, mint a művet, mely az európai zenés színházi hagyományok reneszánszát elindította. Így talán még érdekesebb, hogy két olyan szerző musicaljéről beszélünk, akik nem a színház világában kezdték pályafutásukat, és az Elisabeth volt első közös, saját darabjuk.

Az eredetileg jogot hallgató Michael Kunze 17 éves kor óta a popszakmában tevékenykedett mint szövegíró, majd később producer. 1972-ben találkozott szabadkai születésű, de amerikai zenén nevelkedett szerzőtársával, a zenész-producer Lévay Szilveszterrel, akivel 1974-ben megalapították a Silver Convention nevű stúdióegyüttest. A formáció váratlan sikert ért el a Fly, Robin, Fly című diszkóslágerrel az Egyesült Államokban, melyért a szerzőpárost Grammy-díjjal is jutalmazták. Ezt követően útjaik mégis különváltak: Lévay Hollywood egyik kedvelt filmzeneszerzőjévé avanzsált, míg Kunze a szövegírásra koncentrált, és két könyve is megjelent.

Michael Kunze saját elmondása szerint a kezdetekben hatalmas ellenállás volt benne a musicalekkel szemben. Egy amerikai munkája alatt mégis engedett ügyvédje kitartó unszolásának, és elkísérte a Broadway- re. Hatalmas meglepetésére a The Wiz című előadástól egyáltalán nem azt kapta, mint amire gyerekkori musical élményei alapján számított: aktuális volt, ütős és szórakoztató. Először ekkor fordult meg a fejében, hogy ő is tudna musicalt írni – mi több,  kedve is lenne hozzá. Az attitűdváltozást hamarosan konkrét felkérés követte: Andrew Lloyd Webber megbízta az Evita szövegkönyvének németre fordításával. A német előadás hatalmas sikert aratott, és Kunzét kérték fel a Macskák, Az Operaház fantomja, valamint a Chorus Line német nyelvű adaptációjának elkészítésére is, így karrierje középpontjában egyre inkább a musical került.

A végső lökést a saját mű elkészítéséhez a legendás rendező, Hal Prince (Fantom, Evita) buzdítása adta meg. Michael Kunze keresni kezdte a témát egy saját musicalhez, de már akkor tudta, hogy egészen máshogy szeretné megközelíteni az írást, mint ahogy azt a Broadway-tradíciók diktálnák. Olyan alakot keresett, amelyet misztikum vesz körül, és  kellőképp mély. Rudolf koronaherceg történetére akadva úgy gondolta, hogy megtalálta a megfelelő történetet, de amikor az anyaggyűjtéshez elolvasta Erzsébet császárné életrajzát, világossá vált számára, hogy az a Sissi a főhős, akit keresett.

1983-ban kezdte győzködni szerzőtársát, hogy írják meg közösen a musicalt, de Lévay vonakodott otthagyni felfelé ívelő komponista karrierjét Hollywoodban, mert tudta, hogy egy musical megírása sokkal időigényesebb és teljes koncentrációt megkívánó feladat. A zeneszerző meggyőzésében felesége, az Erzsébet császárnőt hobbitörténészként kutató Monika is részt vett, így végül 1989-ben megkezdődhetett a munka. Lévay előtt Kunze két másik zeneszerzővel is próbált együtt dolgozni a darabon, de a kreatív együttműködés minduntalan kudarcba fulladt, mivel nem egyezett a koncepciójuk. Kunze „dráma-musicalt” szeretett volna teremteni, ahol a sztori mindenek felett áll, és a dalok, a szöveg, a koreográfiák, de még a jelmezek is a történet átadására szolgálnak. Lévay ebből a szempontból is ideális szerzőtársnak bizonyult, hiszen majd’ egy évtizeden keresztül már létező történetekhez komponált zenét.

A szerzőpáros feltett szándéka volt, hogy ne száraz történelmi adatokat tárjanak a nézők elé, de az ötvenes évek Sissi-filmjei által sugallt idealizált képet is el akarták kerülni. Az imidzstől az emberig eljutni ugyanakkor nem volt könnyű feladat, hiszen Erzsébet császárné alakját már halálát követően mítoszok vették körül. Kunze olyan pontokat keresett az Erzsébet történetben, melyekhez a jelenkori közönség is kapcsolódni tud, így kerültek központba a császárnő korát megelőző önmegvalósítási törekvései, annak összes lenyűgöző mozzanatával és árnyoldalával együtt. A Halál alakjának eredete egyenesen Erzsébet verseiben keresendő, melyeket a román királyné tanácsára terápiaként írt, hogy veszteségeit feldolgozza. Költészetére nagy hatással volt a német romantika kiemelkedő alakja, Heinrich Heine. A császárné verseit áthatotta az elmúlás iránti különös érdeklődés, mitöbb, némelyik egyenest a halálhoz íródott. Michael Kunze a költeményektől ihletve alkotta meg a földöntúli figura szerepét, aki hirtelen egy emberi érzéssel, a szerelemmel találja szemben magát.

Háromévnyi  munka után, 1992. szeptember 3-án került sor a darab bemutatójára a bécsi Theater an der Wienben, az elismert operarendező, Harry Kupfer rendezésében. A címszerepben a holland Pia Douwes, míg a Halál szerepében Uwe Kröger volt látható. A hűvös kritikai fogadtatás ellenére a musical hatalmas közönségsikert  aratott. A nézők szájpropagandája hatására a darab minden este teltházzal futott, és rövid szünetet követően egészen 1996. április 25-ig műsoron volt. 1996-ot követően fény derült arra is, hogy a darabnak a musicalkedvelők szívében világszerte helye van: a számos német nyelvű produkció mellett hatalmas sikert aratott Japánban, Svédországban, Hollandiában, Finnországban, Dél-Koreában, és nem utolsó sorban hazánkban is, megalapozva a Lévay-Kunze szerzőpáros helyét a nemzetközi musicalirodalomban.

Horváth Emese

A huszadik évforduló alkalmából további írásokkal és nagyszabású nyereményjátékkal jelentkezünk hamarosan.
 

Kapcsolódó tartalmak

Szenvedélyek és tragédiák – Tosca a Margitszigeten

Buchmann-Horváth Emese

Into the woods – Vadregény premier a Magyar Színházban

Liga Mihály

Vértestvérek a Turay Ida Színházban

Buchmann-Horváth Emese

Musicalest Csanád gyógyulásáért

admin

Magyar siker a bajor fővárosban

Vincze Dániel